Miért van szükség írásjelekre?

Az írásjelek a szöveg szavai közötti szemantikai kapcsolatok létrehozására, a mondat szerkezetének megadására szolgálnak. Egyes jelek csak szemantikai terhelést hordoznak, néha érzelmi színezéssel.

A levél vesszők nélkül nem végezhető el, ezek segítségével megértik a mondat jelentését, érzelmi kiejtéseket helyeznek el. Ezeket az írásjeleket akkor állítják be, amikor a narratívum jelzi az események váltakozását, azok egyidejűségét: "Jött, látta, nyert." Más esetekben érzelmi jelleget adnak a szöveghez: "Finom, sebezhető lélek".

A pont megadja a kifejezés teljességét. Időnként a rövid mondatok után helyezik a pontot, amelyet egyetlen kép egyesít, amely kifejezőképességet ad a szöveghez: "Késő. A szél hideg lett."

Széles körben használják írásban és idézőjelekben. Idézetek segítségével megkülönböztetjük a hagyományos beszédben szereplő szavakat, szavakat és kifejezéseket. Az idézőjelek használata felhívja a figyelmet a szóra, kijelentésre, mondatra, hangsúlyozza annak jelentését, jelentését.

Az írásjelekben egy speciális helyet kötőjel és kettőspont foglal el. Mindkét jel bizonyos funkciókkal rendelkezik. Néha megtalálhatók egy mondatban, például a szerző szavainak és közvetlen beszédének megtervezésében. A kötőjel elsősorban a tartalom közzétételére szolgál. Ez helyettesíti a mondat mulasztásait: a mondat tagjai, a predikátum kötőjei, ellentétes szakszervezetek. A kötőjel kompenzálja a hiányzó szavakat, megőrizve helyüket mögöttük. Az utóbbi időben ez az írásjelek gyakran helyettesítik a kettőspontot, különösen a homogén tagok közötti összekapcsolás nélküli mondatokban, ami a szöveg belső koherenciáját, szorosságát adja. A kötőjel választása a hagyományosabb írásjelek helyett: vessző, kettőspont, kifejezi a kifejeződést, az energiát. Dash - a legmegfelelőbb, az értelemben az írásjele, a műveletek széles skálájával.

Írásjelek használatával a mondatban szemantikai kapcsolatok alakulnak ki, meghatározásra kerül a szöveg szerkezete. Az írásjelek megválasztása a megjelenítés módjától, a szöveg jellegétől függ.