Miért kell írásjelekre?

A központozás az írásjelek és azoknak a szabályoknak a rendszere, amelyek alapján a betűket felhelyezik. Az írásjelek egy mondat szemantikai teljességét, megosztását, szüneteltetését, a beszéd intonációs tulajdonságait fejezik ki.

Ha az intonáció szóban kifejezi egy kijelentés jelentését, akkor írásjelek kerülnek írásra. Például egy pont kifejezi a mondat teljességét, az ellipszis pedig szünet vagy befejezetlen gondolat. A kérdőjel és a felkiáltójel az intonáció kifejezésére szolgál, az állítás céljától függően. A mondat végén található kérdőjel kérdést jelöl, a felkiáltójel az érzelmek szélesebb körét jelzi (sorrend, csodálat, meglepetés, öröm, könyörgés stb.)

A vessző különféle mondatok elválasztójaként szolgál a vegyületben, homogén tagok felsorolásakor használható, különbözõ beszédfordulókat, bevezetõ szavakat és mondatokat, fellebbezéseket, interjektív szavakat, pozitív, negatív és kérdõ szavakat különít el. A kötőjel kiemeli vagy elválasztja a mondatokat egymástól, és kötegként is felhasználható. A mondat szemantikai terhelésétől függően az abban szereplő írásjelek "helyettesíthetik" egymást. Például: "korán kelj fel - készítsd el a reggelit" (az ok-okozati összefüggések szerepelnek). Vagy "korán kelj fel, készíts reggelit" (az egyik akció a másik után következik). Időnként vesszőket helyeznek a meghatározások közé, amelyek egy meghatározott szót megelőznek, hogy megmutatják homogenitását. Például: "hangos, gördülő ordítás jött az erdőből".

Egy pontosvessző két vagy több általános mondatot összekapcsol egy vegyület részeként. Ugyanakkor a mondatnak, amelyben szemantikai részekre osztódik egy pontosvessző segítségével, a végén van egy utolsó jelentése. Például: "Dél-Afrika után egyszerűen lélegzetelállító, a beszédmód gyors; a gondolatok nagyjából ugyanazok, mint Holly fiatalságában, csak autókra és telefonhívásokra vágva." (J. Galsworthy)

A kettőspont segít elkülöníteni a fő mondatot a fő mondat későbbi felsorolásától vagy pontosításától. Például: "Vedd legalább ezt a sztrájkot: itt tehetetlenek vagyunk." (J. Galsworthy) vagy "Ezen a nyáron számos városban jártunk: Togliatti, Astrahan, Chelyabinsk." Ezenkívül a levél bevezeti a kettőspontot a közvetlen beszédbe, amelyet idézőjelekkel és vesszőkkel választanak el a szerző szavától. Az írásjeleket a közvetlen beszédben is használják. A hangjelzést a hangszóró intonálásával adják meg.