Milyen változások történnek a természetben télen

Milyen változások történnek a természetben télen
Milyen változások történnek a természetben télen

Videó: A design, az energia és a természet szintézise: Birkás Gábor at TEDxDanubia 2011 2024, Július

Videó: A design, az energia és a természet szintézise: Birkás Gábor at TEDxDanubia 2011 2024, Július
Anonim

A naptári tél december 1-jén kezdődik és február 28-án ér véget. Valójában nem mindig egyezik meg ezekkel a kifejezésekkel. A téli szezont számos csodálatos természeti jelenség jellemzi.

Használati útmutató

1

Nagyon gyakran a tél első jele már november második felében látható, amikor éjszaka fagyok figyelhetők meg. A téli napok nagyon rövidek lesznek, az éjszakák pedig hosszúak. Az éjszaka hossza december 21-én éri el az apogeet, utána pedig a nappali idő újra lassan kezd meghosszabbodni.

2

A felhők elveszítik a nyári világosságot, nehéz és alacsony lesz. Gyakran kitöltik az egész horizontot, időről időre csapadék esik. A téli csapadékot hónak nevezzük, amely fagyott vízcseppekre épül. Amikor áthaladnak a hideg levegőrétegeken, hatszögletű hópelyheket képeznek, amelyek alakja szükségszerűen szimmetrikus. Miután a felszínre estek, másokkal együtt növekednek, és hóhullámot képeznek.

3

A természet egyik legveszélyesebb jelensége a hóvihar, amely heves havazás. Ugyanakkor a szél is jelentősen növekszik, emeli a hótakaró felső rétegeit a levegőbe. Egy másik jellegzetes jelenség a jég, amely egy jégkéreg kialakulása a föld felszínén. Hosszú fagyok idején a jég alaposan behatol a folyókba és a tavakba, ami akadályozza a navigációt. Ezt a jelenséget fagyasztásnak hívják. A jégképződés akkor kezdődik, amikor a víz eléri a nulla hőmérsékletet, és a gyors jégáramlású területeken valószínűleg nem. A hó jelenléte a földön különleges mikroklímát hoz létre, amely segít minden élőlénynek megélni az alacsony hőmérsékletet. Megtartja a hőt, és ezenkívül nedvességtartalékot teremt a tavaszhoz. A tavaszi olvadó hótömeg a fák „felébresztésének” kulcsa.

4

A növényekben az anyagcseréje télen hirtelen lelassul, és nincs látható növekedés. A keményítőkészletek szénhidrátokká és zsírokká alakulnak. A légzéshez cukrokra van szükség, amelyek intenzitása télen 300-szor alacsonyabb. Télen az oktatási merisztémás szövetek aktiválódnak, a vesékben a levelek rügyei le vannak rakva. A növényi sejtek megváltoztatják a kémiai összetételt fagyállóvá válni. A fagyálló szerepet a cukor játszik. Az erdőben a talaj nem fagy le, hótakaró alatt. A humuszréteg jelenléte is szerepet játszik. A téli időszakban a talaj hőmérséklete körülbelül 0 fok, mivel a nedvesség továbbra is hozzáférhető a növényekhez.

5

Az állatoknak megvan a saját adaptációjuk a hideg ellen. Emlősökben a hőszabályozó mechanizmus intenzíven működik, lehetővé téve nekik a test szőrtelen részeinek védelmét. Ezenkívül a sikeres túléléshez az állatnak rendelkeznie kell az élelmiszer tárolásának vagy a téli vadászatnak a készségével.

A növényevők gallyakat és fűszálakat vetnek ki a hó alól, és kéregbe táplálkozhatnak. A kisméretű állatok előzetes táplálékot szolgáltatnak otthonukban, ezért előfordulhat, hogy egyáltalán nem mennek kint. Egyes állatok hibernálnak, mint például egy földiszint, medve, borz, mosómedve. A téli lefekvés előtt az állat aktívan felhalmozódik a bőr alatti zsírokba, ezután felszerel egy lyukat magának. Hibernált állapotban a test minden folyamata hirtelen lelassul. A test feldolgozza a tárolt tápanyagokat.

6

Számos ragadozó állat, például menyét, ermine, marten vagy vadászgörény, elsajátítja a hóvadászat képességeit. Télen a farkasokat általában szüret szakítja meg.

Téli változások a természetben